Siglavy Capriola XIV-10 a Bécsi Spanyol Lovasiskolában

2014. január 29.

Szilvásváradi mén a lovas művészetek fellegvárában.

Szilvásváradi mén a lovas művészetek fellegvárábanMax Dobretsberger és Dallos Andor, Siglavy Capriola XIV-10 ménnel

A lótenyésztés semmikor sem volt „nemzetközibb” mint a barokk korban. A spanyol és nápolyi típusú „reprezentációs” ló uralta a világtörténelem eseményeit 300 éven keresztül. Ez a típus a politikai változások terméke, azon változásoknak, melyek során Spanyolország a XV. századtól világhatalmi szerepre tett szert, és amelyek során kialakult az oligarchikus uralkodói forma, melyek csúcspontját az udvari abszolutizmus jelentette. Ezt az uralkodói formát egy igen költséges udvari ceremónia jellemezte, melynek során a hatalom kifejező eszköze a büszke, pompás ló volt. A reprezentációk és a ceremóniák, egy elitréteg önkifejezését szolgálták, valamint a hatalom biztosítását segítették. Ezen cél megvalósításához különleges lóra volt szükség.

Szilvásváradi mén a lovas művészetek fellegvárábanElisabeth Gürtler és Dallos Andor a kiválasztott ménnel

Európában a XVI. század második felétől (Lipizza 1580) számos ménest alapítottak, melyekben a genetikai alapot a spanyol lovak képezték. Ezek a lovak a tenyésztői művészet remekei voltak, melyeket az ember elhatározott céljainak megfelelő, tudatos tenyésztői munkával alkotott. A ménesek mellett lovas akadémiák sora alakult és a lovaglás felkerült a művészeti ágak rendszerébe. A spanyol és nápolyi típusú reprezentációs ló a XVIII. században érte el a legnagyobb elterjedését, ugyanakkor állt a lótartás a legköltségesebb, leggazdagabb szinten. Az istállókat és lovasiskolákat az uralkodói paloták mintájára tervezték és építették a korszak vezető építészei. Ezen korszak hihetetlen pompakedvelése tette ezt a lótípust az adott uralkodói életforma élő kifejező eszközévé, és ez napjainkig is tovább öröklődött a lipicai ló „személyében”.

A vonatkozó divat múlása ellenére a lipicai több évszázadon keresztül fennmaradt és napjainkban is virágzik, ami azt jelenti, hogy a divat okán ugyan, de időálló értéket alkotott az ember. Jóllehet kitenyésztése a Habsburgok által alapított és ma is működő, az emberiség kultúrtörténeti örökségét jelentő Bécsi Spanyol Lovasiskolára alapozódott és a fajta bölcsője az akkori Monarchia területén fekvő Lipizza, kialakitásában és fenntartásában számos nemzet működött és működik közre. Ezért joggal tartjuk a lipicait internacionális fajtának, alkotásnak.A Habsburg uralkodóház által életre hívott Lipizza, mint udvari ménes széthintette magját és mára a Monarchia utódállamainak szinte mindegyikében működik állami keretek között lipicai ménes. Napjaink egyik legpatinásabb, az alapítói hagyományokat leginkább megőrző lipicai ménes az ausztriai Piberben működik.

Az első adatok szerint még a Bécsi Spanyol Lovasiskola (1572) megalapítását megelőzően 1565-ben a Ross-Thumblplatzon, Stallburg előtt, egy fából épített lovardában folyt az idomító munka. A mai ún. Téli Lovasiskolát - VI. Károly császár parancsára – a Hofburg téren 1729-ben kezdték építeni és 1735-ben adták át. Josef Emanuel Fischer von Erlach csodálatos építményéről, a kor közismert topográfusa, Friedrich Wilhelm Weiskern a következőket írta: „ …ebben az épületben mindenképpen megcsodálandó többek között a különleges tetőszék, amely szabadon függ mindenféle támaszték nélkül, mintegy az ácsművészet mester darabja.” Az intézmény alapítása megelőzte tehát a kapcsolódó létesítmény megépítését.

A nevében szereplő „Spanyol” kifejezés a klasszikus lovas művészet feladataira leginkább alkalmasnak tartott, az Ibériai félszigetről származó lófajtához köthető, mely a későbbikben a lipicai fajtát döntő vérhányadban megalapozta. A Bécsi Spanyol Lovasiskola alapítását követően, Lipizza mint udvari ménes volt hivatott az intézményt megfelelő lovakkal ellátni egészen az Első Világháborút követő időkig.

Szilvásváradi mén a lovas művészetek fellegvárábanA lovon Marcus Nowotny

Az 1798-ban katonai célokra alapított piberi ménes 1920-tól végzi a lipicai fajta tenyésztését. A lipicai tenyésztése területén a Köflach melletti ménes bizonyos előzményekkel már rendelkezett.

A ménes 1858-ban kapta feladatul, hogy a Monarchia egyes területeire, könnyebb típusú lipicai lovakat tenyésszen. Ebben az időben a megfogalmazott cél érdekében Lipizzaról Piberbe számos kancát és fedezőmént telepítettek át. 1869-ben Piberben megszűnt a lipicai tenyésztés a tenyészanyag átkerült Radautzba.

Az Első Világháborút követően a több évszázada fennállt Habsburg Birodalom összeomlott. Lipizza Olaszország kezére került. A szétosztott lipicai állomány Ausztriát illető részét Piberbe telepítették, ahol mind a mai napig működik a Bécsi Spanyol Lovasiskolát lovakkal kiszolgáló lipicai állami ménes.

Nem ritka tehát, hogy Piberből, a fajta erősítése, a beltenyésztés elkerülése valamint az egyes tendenciózusan jelentkező hibák kiküszöbölése érdekében fedezőmének érkeznek Magyarországra. 1984- ben a piberi anyakanca-létszám növelése kapcsán, vásároltak ugyan néhány kancát Szilvásváradról, de a szigorú tradíciók betartása mellett tenyésztett piberi állományba mént legfeljebb Lipicáról alkalmaztak. Nem is beszélve a Bécsi Spanyol Lovasiskoláról ahol szinte kizárólag az osztrák nemzeti ménesben született méneket szerepeltetik. Ezért volt történelmi jelentőségű a 2012-es év, amikor egy gálaprogram keretében Kappel Edit meghívást kapott a szilvásváradi lipicaiakkal.

Szilvásváradi mén a lovas művészetek fellegvárábanMax Dobretsberger, Marcus Nowotny, Siglavy Capriola XIV-10 és Dallos Andor a Bécsi Spanyol Lovasiskola udvarán

A magyar lovak sikeres bemutatkozását követően 2013. év elején Elisabeth Gürtler a Bécsi Spanyol Lovasiskola igazgatónője valamint Max Dobretsberger a piberi ménes igazgatója Szilvásváradra látogatott, hogy egy, a piberi ménes számára megfelelő fedezőmént vásároljanak melyet a spanyol iskolában is be tudnak mutatni. Így került kiválasztásra a Siglavy Capriola XIV-10 nevű fiatal mén melynek apja a fogatos világban jól ismert Siglavy Capriola X-6 (XIV.tm.).

A ménnel – melytől Magyarországon is jelentős mennyiségű sperma került lefagyasztásra – még a tavasszal megkezdték termékenyíteni a piberi kancákat, melynek eredményeként jelenleg 20 vemhes kancával rendelkezik az osztrák ménes. Ősszel felkerült Bécsbe, ahol jelenleg is folyik a képzése. Külön megtisztelő számunkra, hogy a szilvásváradi mén képzésére az egyik, jelenleg legtehetségesebbnek tartott belovaglót, Marcus Nowotny-t jelölték ki.

A magyar lipicai lótenyésztés számára nagy áttörést jelent, hogy a klasszikus lovas művészetet híven ápoló, XVI. században alapított intézmény több évszázados falai között egy szilvásváradi ló is helyet érdemelt.

Az utóbbi, valamivel több, mint három évtizedben több, a fajta vonalait erősítő mén került Piberből Szilvásváradra. A sort a Neapolitano Prímavera (Neapolitano XXII. tm.) kezdte melyet még a Szilvásváradi Állami Gazdaság bérelt 1980-ban. Ezt követően érkezett a Pluto Roviga (Pluto XXIX. tm.), a Favory Dubovina (Favory XXV. tm.) és a Neapolitano Brezova (Neapolitano XXIII. tm.) ezen mének behozatala már Egri Zoltán nevéhez kötődik. A Maestoso Bellamira-37 (Maestoso XXXIII. tm.) 2008-ban került Szilvásváradra. Az 1982-ben született – 31 éves! - mén szervezeti szilárdságára jellemző, hogy még ma is kitűnő egészségnek örvend. Jelenleg egy 2013-ban, Piberből vásárolt fiatal törzsmén jelölt a Neapolitano Trompeta III-5 áll kipróbálás alatt Szilvásváradon.

Dallos Andor

Lovas Nemzet | www.lovasnemzet.hu

Eredeti cikk pdf változata itt tekinhető meg.