Lovastorna (Voltizs)

Már az ókorban is izgatta az embereket, hogy bátorságukat és ügyességüket a vágtató lovon akrobatikus gyakorlatokkal bizonyítsák.

A régi Rómában például az ilyen feladatok a jómódú ifjak lovaglóoktatásának részei voltak. A reneszánszban a voltizs aztán önálló sportággá fejlődött, nevét a francia befolyásnak köszönheti (la voltige). A sportág jellegét az olasz voltigare szó is mutatja, melynek jelentése röpködni. Ez kifejezi a lovon végzett tornagyakorlatok könnyedségét, a fel - és leugrásokat, hiszen a voltizs a lovaglás és az akrobatikus torna ötvözete.

Általában lóháton zenére végrehajtott tornagyakorlatot jelent. Némileg eltérhettek a sportág ma ismert gyakorlataitól a lovagkori tornagyakorlatok, ám céljuk megegyező volt ezzel, a lovasok, esetünkben lovagok ügyességének fejlesztéséét szolgálták.Csakúgy, mint a 19. században a magyar huszároknál, akik a lovon való ülés javításának céljából edzették magukat hasonlóképpen.

A 20. században felívelő voltizs 1920-ban és 1928-ban olimpiai sportág is volt. Napjainkban leginkább a gyermekek sportja.A lovastorna kitűnő lehetőség arra, hogy játékosan, szinte észrevétlenül tanítsuk meg a gyereket bízni a lóban. Mivel a gyakorlatok végrehajtásához több gyerek együttes, jól összehangolt munkájára van szükség, az edzések kiváló csapatépítő alkalmak is egyben. A lóval való első kapcsolatteremtéshez a legkisebbeknek is nagyszerű élmény. A gyerekek kiskorukban a lovat sok esetben egy élő mászókának vagy játszótársnak tekintik, élőlényként kezelik a tornaszert, és nem csak egy eszköznek. Közben megtanulnak bízni az állatban és megértik, hogy nem elég fel - le ugrálni rá, ápolni is kell. Ezenkívül a tornagyakorlatokban rendszer van, és vannak bizonyos szabályok, amiket be kell tartani. A voltizslovakat szeretettel gondozzák a gyerekek, miközben megtanulnak bánni a lóval, megtanulják, hogy az ápolás és ellátás éppolyan fontos, mint maga a sport.

A lovastornánál a lóval való érintkezés folyamatosan testközeli. Minden lovastornász állandóan tudatában van annak, mennyire függ lova jóindulatától és szorgalmától. Ennek következménye a hálás és körültekintő együttlét.

A voltizs tulajdonképpen a lovaglás előszobája, a ló közelségét már fiatalon elfogadó és megszerető lovasok mozgáskultúrája és magabiztossága a későbbiekben kitűnő alap lehet a sportszerű lovagláshoz.