Díjugratás - A szakág bemutatója
A díjugratás a lovassportok egyik legismertebb és leglátványosabb ága, amelynek gyökerei a vadászlovaglás és a tereplovaglás hagyományaiból erednek. Nyugat-Európában a lóháton, kutyafalkával űzött vadászat hosszú időn át az arisztokrácia kedvelt időtöltése volt, ahol különös hangsúlyt kapott a lovak képességeinek és kiképzésének minősége.
A sportág kialakulását az a tudatos felkészítés tette lehetővé, amely során a lovak megtanulták biztonságosan és pontosan leküzdeni a természetes akadályokat. Az első magas- és távolugró lovasversenyt 1868-ban rendezték meg Írországban, a Dublin Horse Show keretében, eredetileg a vadászlovak kipróbálására.
A modern díjugrató versenyeken a lovasok különböző magasságú és szélességű akadályokból álló pályán mérik össze tudásukat, látványos és izgalmas élményt nyújtva a közönség számára. Szilvásvárad Magyarország egyik legismertebb lovas központja, ahol a több évszázados lovas hagyományok és a Bükk lenyűgöző természeti környezete különleges hangulatot teremtenek a díjugrató versenyekhez.
A település rendszeresen ad otthont rangos hazai és nemzetközi díjugrató eseményeknek, amelyek nemcsak a sportág kedvelőit, hanem a kirándulókat és családokat is vonzzák. A versenyek kiváló alkalmat kínálnak arra, hogy a látogatók a sportélmény mellett felfedezzék Szilvásvárad turisztikai látnivalóit, természeti értékeit és vendégszeretetét.
A győztes az a lovas, aki a pályát a legkevesebb hibával, a meghatározott szintidőn belül teljesíti.
