Gidrán fajta története

Gidrán fajta története

A gidrán lófajta Mezőhegyes rögén, elődeink tudásával, a klasszikus vonaltenyésztés  eredményeként, a szigorú hátas használat formáló erejével kialakult lófajta. Gyakran származtatják 1785-től, a ménes alapításának évétől.

A szakmai közvélemény is az 1816-os esztendőt, Gidrán Senior Bábolnára kerülésének évét tartja emlékezetében. A valós helyzet ellenben az, hogy a gidrán törzs létrejöttében a Bábolnáról Mezőhegyesre került ivadékok, főként Gidrán II, még inkább az 1825-ös születésű Gidran VII. játszottak szerepet, de ez idő tájt nem is a genetikai hovatartozás vezérelte a párosítási elveket.

Bár Lobkowitz altábornagy 1855-ben (más források szerint Hardegg altábornagy és előbb) áttért a ménesek származás szerinti csoportosítására, és az addig sárga ménesnek mondott állomány döntően gidrán származású volt, mégis a kiegyezés körüli időkig a fajtakérdés háttérbe szorult.

A ménesben is, vagy az esetenkénti kiállításokon, törzskönyvi tervezetekben a használati jelleg (hintós, könnyű kocsiló, gazdasági típus, hátas) került előtérbe. Ezt követően felgyorsult a célirányos vonal- és családtenyésztés, a sárga ménesből egy nehéz hátasló típus alakult ki, amelyet 1885-ben az osztrák hadügyminisztérium önálló fajtának minősített. A gidrán ettől az időponttól indult el dicsőséges jövője és szörnyűséges kálváriája felé.

A fajta állománya sohasem haladta meg a 150 kancát, a XX. század fordulóján 100 törzskancában stabilizálódott. Ez a létszám lehetővé tette a ménutánpótlást és a 16 eredeti kancacsalád tudatos tenyésztésben tartása elegendő változatosságot eredményezett.

Sportteljesítmény a gidrán fajta történetében

A gidrán lófajta Mezőhegyes rögén, elődeink tudásával, a klasszikus vonaltenyésztés eredményeként, a szigorú hátas használat formáló erejével kialakult lófajta. Gyakran származtatják 1785-től, a ménes alapításának évétől. A szakmai közvélemény is az 1816-os esztendőt, Gidrán Senior Bábolnára kerülésének évét tartja emlékezetében.

A viszonylag kis létszám, a nehéz kocsiló és gazdasági ló létezése Mezőhegyesen, a hátas hasznosítás irányába tolta el a gidránt, és az 1900-as évek fordulóján elegáns, kiváló lovagolhatóságú, jó képességű huszárlóvá lett. Főleg a különböző falkavadászatokon tűntek ki egyedei és sorozatban kapták az elismeréseket.

A fajta a XX. század elejére homogén, nemes küllemű, tudatos tenyésztői munkával, beltenyésztés és kombinatív vonalkeresztezések egyidejű használatával Európa meghatározó anglo-arab fajtája lett. Nem csak nyalka megjelenésével, hanem teljesítményével is az elsők közé tartozott az újonnan kialakított fajták között.

Ez a huszárló a genetikai halál közelében 1928-ban – az amszterdami olimpián – megszerzi a díjugratás aranyérmét (Elliot). Egy Bíbor Gidrán felállítja a távolugrás nem hivatalos világrekordját, amikor a 10 méter széles Rákos patakot hibátlanul átugorja.

Magyaremlék nevű gidrán herélt 10. helyezett az 1936-os berlini olimpián.

A két világháború között további kiemelkedő képességű gidrán ló Medve (Bakony Gidrán x Gidrán XLIX), amelyik szinte véletlenszerűen került az ugrósportba, hiszen azt megelőzően megbízható tüzérhámos ló volt. Szintén a harmincas években Pauly Hartmann „Legszebb" nevű gidrán kancájával díjlovaglásban Aachenben az olimpiai nagydíj 5. helyezettje. Ez a kanca idehaza 17 első, 17 második, 9 harmadik helyezést ért el. Pókos remekelt a nemzetek díjában, 4 Gidran IV-2 Furcsa olimpiai kerettag a díjugrató csapatban.

A sikerek a fajta kiválóságát, nagy genetikai értékét bizonyítják. Érthető, hogy Mezőhegyes mindent elkövetett a világháborús pusztítás utáni regenerálás érdekében. Gustav Rau 1934-ben „hippologiai csodá”-nak minősítette a mezőhegyesi fajták, köztük a gidrán regenerálását.

A többszöri palacknyak hatás (háborúk, román elzsákmányolás) nyilvánvalóan megváltoztatta az állomány génfrekvenciáját, és nem tételezhetjük fel, hogy csak a tenyésztő számára nem kívánatos gének estek ki, ám a fajta képessége, hátas és akadályló jellege nem tűnt el. Varázslatos teljesítménye – mintegy kiabálva további létezését, a hitetlenkedőknek bizonyítva sportértékét – tovább tartott. A Szennyes kancacsaládbeli 7 Siglavy Gidran I-4 (1949) kiváló ugróló volt. 1955-ben OB I. helyezett. Lánya, 85 Gidran „B” VIII (1960) szintén kiváló ugróképességekkel rendelkezett. Az 1957-es születésű 488 Inka (Gazal Gidran II – Pereg Arany) több éven keresztül indult nemzetközi versenyeken. Legjobb eredményét 1966-ban érte el, Poznanban díjugratásban III. helyezett. 5 esetben volt még tagja CHIO-n nemzetek díjában indult csapatnak.

755 Igyál (Gidran B VII – 98 Gazal Gidran) CHIO versenyen Budapesten 1967-ben V., CHI egyéniben III., csapatversenyben II. helyezett.

Ragyogó (Siglavy XII – 20351 Lidi, 262 Ozora Árvácska után) 1969-ben a Nemzetközi Katonai Lovas Szövetség egyéni nagydíját nyerte Bécsben. Többször szerepelt külföldön eredményesen.

E kiváló fajta nem csak a sportban, a tenyészállat-kiállításokon is megállta a helyét. Az utolsó nagy lótenyésztési kiállításon, 1970-ben 28 Maxim Gidran-31 (Maxim VIII – 22 Gidran „C” II) a kiállítás nagydíjasa lett. 1990-ben a Gidran XXI törzsmén ezüstérmes, 1996-ban a Gidran XX OMÉK aranyérmes. A 2000 évi OMÉK-on 146 Gidrán XVI-Újdonság arany, a 2005-ös OMÉK-on 191 Gidrán XI Sóhaj szintén aranyérmes lett.

Az egykor elegáns, nemes huszárló, a falkavadászatok eredményes teljesítője ma úgy a militari, mind az ugrószakágban ismételten fényesen bizonyítja rendkívüli tehetségét és értékét, de megjegyezhetjük, hogy a 99 Gidran VI (Obeliszk) kanca 1992-ben a kettesfogathajtás magyar bajnoka.

A fajta egyik legeredményesebb új kancacsaládjából (14 Regöly Gidran Iram) származó Gidran XI törzsmén nehéz kategóriájú ugróló. Többször szerzett olimpiai minősülést. Számtalan nehézkategóriájú nemzetközi ugróverseny győztese. Magyar bajnok. Ménvizsgán, ugrófolyosóban 215 centimétert teljesített. Lányai megállják helyüket a hazai és nemzetközi szintű lovasversenyeken a military és ugró szakágban.

Az ugró szakágban két fiatal gidran minősült az 5-6 éves lovak számára kiírt hazai tenyészversenyre 2003-ban, ahol Gidran XI Illanó 14. az ötéves kategóriában. Gidran XIII Fáraó a 6 évesek között saját maga és lovasa rutintalansága miatt szorul a II. helyre.

Déva Gidran Hűtlen az utóbbi évek egyik kimagaslóan eredményes military lova egyetlen magyarként minősült a Sidney-i olimpiára.

A sor folytatható Déva Gidran-5 Semmivel, amelyik 1999-ben az öttusa világbajnokságon 11 alkalommal állt starthoz, és valamennyi pályát hibátlanul teljesítette.

A sportlótenyésztők egyesületének kancavizsgáin 2001-ben a három éves kancák ötvenes mezőnyében a meghatározó szabadonugró feladat teljesítésében Ozírisz a harmadik, Sáfrány és Sovánka holtversenyben negyedik.

Gidran Illatos (14 Regöly Gidran Iram népies kancacsalád) 2002-ben megnyerte a kezdőló bajnokságot, így az Év Kezdő Military Lova címet is megszerezte. Ugyanezt a címet Déva Gidrán Roletti 2000-ben szerezte meg.

A sor folytatható. Az 1980-1990-es években Gidran XIX (Gibraltár) nehéz kategóriájú ugróló, 173 Gidran Maxim I-78 Ibolya nehéz osztályú bajnok, 1984-ben OB kitartásos magasugratásban 170 centiméteren I. helyezett.

Az ebben az időszakban 40-100 kancát felvonultató gidran állományból kikerülő eredményes sportlovak tovább sorolhatók, de nem kerülhető meg a 40 kancát felvonultató mezőhegyesi eredetű kancáktól származó román tenyésztésű gidranok világraszóló sikere sem.

Gidran Rasbeg I-12 Mytoc román válogatott kerettag volt, és díjugratásban megnyerte a nehéz kategóriájú Balkán Bajnokságot.

A Gidran XXXIX-es utódok, Agressor és Falnic egész Európában, sőt Amerikában is hirdetik az ugróversenyeken a gidranok kiválóságát. A felsorolt két mén a nemzetközi mezőhegyesi Mén és Kanca Versenyen éveken keresztül szerepelt a szuperdöntőben. Agressor 1994-ben a Hágai Lovas Világjátékokon a döntőig menetelt. Az, hogy a harmadik napon még nyergelték, kellően bizonyítja keménységét.” (Dr. Mihók Sándor)

Nehéz lenne felsorolni az elmúlt években elért összes eredményt, néhányra mégis vállalkozunk:

• Gidran Ima a Fiatal Lovak Világbajnokságán 2002-ben a 17. Jelenleg a Holland válogatott egyik legütőképesebb military lova.
• Gidrán Regölő A Fiatal Lovak Világbajnokságán 2003-ban a 20.
• Gidran Nimfa  2003-ban a 14.,2005-ben a Lengyel Nagydíj 2. helyezettje, ma Magyarország egyetlen ***-os military lova.
• Gidrán Sóhaj A Fiatal Lovak Világbajnokságán  2003-ban a 18., 2004-ben ugyanitt megnyeri a terepnapot, ezzel a világ legjobb fiatal cross lova címet.
• Gidrán Sáfrány 2004-ben a világbajnokságon Franciaországban a cross szakasz hibátlan és könnyed teljesítése közben felbukott, gerincét törte.
• Gidrán Noé 2005-ben minősül a világbajnokságra.

Fiatal, 4-5 éves lovaink kezdő lovakként, itthon és külföldön is „elődeik” nyomdokain járva bizonyítják kiváló tulajdonságaikat.